2009. október 12.

kicsitén.

Új blog, új érzések,új kezdet.
Helo szia...Bevallom eddig nem tartottam okos dolognak a blog írást.De egyik nap elkezdtem olvasni az egyik barátnőm, Zsófi blogját.. és nagyon megtetszett, tetszett ahogy gondolkodik és mivel eddig én ha valamit írni akartam a hd-met használtam(http://tagok.hotdog.hu/csakegylili) kitaláltam hogy inkább írok blogot.. nem azért, hogy mindenki olvassa és én legyek a famousrajbula hanem mert jólesik leírni az érzéseimet.. leírni mert ha elmondanám lehet hogy sírnék, mert ha elmondanám nem érne annyit.Nem zavar hogyha valaki elítél mert szerinte közhelyeket írok, úgy gondolom hogy végül is minden ember ugyanazokat a dolgokat tapasztalja meg csak mindenki máskor, különben ha csak egy ember szerint volt értelme, az nekem éppen elég, egyébként meg ha nem tetszik akkor egész könnyen meg lehet találni jobb oldalt fent a kis X-et:)
Hát Lili vagyok.. Butapesten lakom, a Weöres Sándor Gimnáziumba járok, 9.es vagyok és nagyon szeretem az iskolát, igen ritkán hallani ilyet, de egyenlőre csak pozitívat tudok mondani.
Sok barátom van, ebből a szempontból szerencsésnek mondhatom magam, de csak néhányra számíthatok igazán, akik tudom hogy mellettem állnának bármikor.A legjobbarátom Dorina 8 évig egy osztályba jártunk, most más közép suliba mentünk, de nagyon örülök hogy nem vesztettük el egymást, ő az az ember akiben feltétlenül megbízok.köszönöm neki:]





Nem rég vallottam csak be magamnak, hogy azért hiányzik valami az életemből..
Mostanában sokat gondolkozom... mostanában az életemről.. gólya táborban volt egy olyan feladat, hogy rajzoljuk le életünk könyvének borítóját, hogy nézne ki.. én egy földgömböt rajzoltam és a kontinensekre zászlókat rajzoltam és ráírtam a fontosabb dolgokat amik az életemben eddig történtek, és személyeket akik fontosak számomra.. hagytam pár zászlót üresen.. azt szeretném, ha mondjuk 50év múlva a kezembe adnák ezt a rajzot ezekre a zászlókra értékes dolgok kerülnének. és e szerint szeretném élni az életemet is : )
Nyáron változtattam az addig nézeteimen.. .. azt vettem észre magamon, hogy szem rebbenés nélkül hazudok az embereknek, szükségtelenül is.. nem tudom mi történt velem..de tisztáztam magamban a dolgokat, hogy mit miért tettem, egyáltalán, hogyan jutottam idáig, féltem a következményektöl,féltem a reakcióktól, hogy az emberek mit fognak gondolni rólam, meg akartam felelni mindenkinek, mindenki elképzelésének, a rólam alkotott képüknek,de rájöttem, hogy ez lehetetlen, teljesíthetetlen álom kép, amit mind idáig kergettem .. ezt tudattam az emberekkel is.. mindenki máshogyan reagált.. volt aki ezt mondta: én úgyis szerettelek, így is foglak.. volt aki azt mondta: én ezt nem is tudtam:o .. t .. volt aki azt mondta hogy nagyon büszke  rám,nem csináltál szép dolgokat de.. jó hogy magamtól tudok változni ; ) .. szerintem ebből is leszűrhető ki milyen ember, ki milyen felszínes, ki milyen feltétlen, ki milyen őszinte. Igazából legtöbben pozitívan fogadták a dolgot, úgy éreztem jó úton járok.És úgy érzem a mai napig, hogy jól cselekedtem.

T Ö K É L E T E S V I L Á G



Igen mert ez az amibe élek..  nem tudom értékelni a jót, mind azt a jót ami körül vesz van családom, vannak barátaim, mindenen megvan, mégis mindig azon panaszkodom hogy mim nincs,mim lehetne még.És ha elvesztek valakit vagy valamit mint a hideg zuhany úgy ér.. meglepődöm pedig tudhatnám, hogy az én hibám.. nem mutattam ki, hogy szeretem.. nem tudom felfogni először aztán meg észreveszem hogy mennyire nem értékeltem eddig és elhatározom hogy na majd most.. csak hogy a most az elillant.. a M O S T már nincs többé.. és akkor egy tapasztalattal több.. megint elmondhatom hogy okosabb lettem,tapasztaltabb.. és hogy majd csak jobb lesz.. és hogy megint csak csalódtam valakiben.. pedig igazából magamban csalódtam azért mert nem voltam okosabb, ilyenkor hol a nagy tapasztaltság?? sehol.. 14évesen hogy is lehetnék "tapasztalt".. sehogy..
De hát itt tartunk nem becsülünk meg semmit, nem elégszünk meg semmivel, átgyalogolunk más embereken, hogy nekünk jó legyen, és így lesz meg a lelki békénk.Ha ezt lehet annak nevezni, mert természetesen nem az, csak nem fogjuk fel..
...viszlát

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése